VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


LŐKE Lajos
( Tapolca, 1888. február 28. - Csepreg, 1950. január 18. )

orvos

Apja is orvos volt Tapolcán. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Keszthelyen folytatta, ott érettségizett. A budapesti orvosi egyetem nőgyógyászati karán diplomázott, Drezdában a szülészeti klinikán szerzett gyakorlatot. Hazatérése után Pécsett, a Bábaképző Intézetben kezdett dolgozni. Az 1. világháborúban, orvos-ezredesi rangban egy kórházvonaton kezelte a sebesülteket. Későbbi apósa, és egyben főnöke, dr. Doktor Sándor (1864–1945) hatására kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal. Pécs szerb megszállása után Bécsbe menekült, 1922-ben tért vissza. Keszthelyen telepedett le, ahol önálló praxist indított, nőgyógyászati szakorvosi rendelőt nyitott. A bábák ismereteinek bővítése céljából tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott. 1930-ban szerepet játszott az SZDP keszthelyi szervezetének létrehozásában. 1934-ben baloldali szervezkedéssel vádolták meg, feleségével együtt letartóztatták, de a pécsi törvényszéktől felmentést kaptak. 1943-ban Jákra vezényelték körorvosi helyettesítésre. 1944-ben rendőri felügyelet és ellenőrzés alá helyezték, később engedéllyel hagyhatta csak el Keszthelyt. Neve szerepelt a nyilasok halállistáján. A budakeszi szanatóriumban kezeltette szívproblémáját, amikor elfogták és a nyilas házba hurcolták. A Duna-parti kivégzés előtt barátai segítségével sikerült megszöknie. 1945-ben Csepelen telepedett le. Elkezdte a romokban álló Weiss Manfréd gyár kórházának újraindítását. Szülészeti-nőgyógyászati osztályt szervezett, melynek haláláig vezetője volt.
  I.: CSABA Imre: Támadás menetből. Vp., 1969. – Élni emberül. Zalaegerszeg, 1980. – Kertész. – KhÉL.